Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42

Névmutató: Zgonea, Valeriu

2006. november 9.

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője és Kelemen Hunor képviselő, jegyző november 8-án távoztak a képviselőház Állandó Bürójának az üléséről, elégedetlenségüknek adva hangot amiatt, hogy a kisebbségi törvénytervezet bizottsági vitája megfeneklett a képviselők hiányzása miatt. Ezt követően Márton Árpád frakcióülést hívott össze, ahol döntöttek: megvárják a jövő heti ülést, és majd ennek függvényében foglalnak állást az ügyben. Valeriu Zgonea szociáldemokrata képviselő azt nyilatkozta, hogy pártjának képviselői mindaddig nem vesznek részt a bizottsági vitán, amíg Markó Béla RMDSZ-elnök nem tisztázza az autonómiával kapcsolatban tett korábbi kijelentéseit. A Demokrata Párt (DP) alelnöke, Sorin Frunzaverde kijelentette: jóllehet az RMDSZ támogatja a DP felvételét az Európai Néppártba, a demokraták továbbra sem változtatnak a kisebbségi törvénytervezet kapcsán megfogalmazott álláspontjukon. /RMDSZ-bojkott a kisebbségi törvényért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2007. május 15.

„Megdöbbentően ostobának” nevezte a képviselőház állandó bizottságának több tagja Laura Codruta Kövesit. Valeriu Zgonea, a képviselőház jegyzője azt követően nyilatkozta ezt, hogy a testület megvitatta a főügyész Bogdan Olteanu házelnöknek küldött válaszlevelét az ügyészek parlamenti meghallgatásával kapcsolatban. Levelében a főügyész elutasította Olteanu arra vonatkozó felkérését, hogy ügyészek jelenjenek meg a telefonlehallgatásokat vizsgáló parlamenti bizottságok előtt. Kövesi szerint az ügyészek tevékenységébe történő beavatkozásnak minősül, ha kötelezővé teszik számukra a megjelenést a szaktestületi meghallgatáson. Zgonea szerint a főügyész „megsértette a parlamentet” levelével, amelyet „mintha nem is jogász írt volna”. Hozzátette: a képviselőház elnöke állásfoglalást kér az ügyben a jogi bizottságtól, majd a Legfelsőbb Igazságügyi Tanácshoz (CSM) fordul a főügyész magatartása kapcsán. /Fall Sándor: Leostobázott főügyész. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2011. március 20.

PSD: ne tölthessenk be köztisztséget kettős állampolgárok
Valeriu Zgonea, a szociáldemokraták alelnöke szombaton, Gyulafehérváron azt nyilatkozta, hogy a PSD benyújt a parlamentbe egy olyan törvénytervezetet, amely szerint köztisztségekbe, vezető funkcióba csak olyan személyek kinevezhetőek vagy megválaszthatóak, akiknek egyetlen állampolgárságuk van, a román.
Ha érvényesülne a szociáldemokraták akarata, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke, vagy a magyar állampolgárságról, vagy a tanácselnökségről kellene lemondjon
„Egyes államokban kettős állampolgársággal legfeljebb helyi tanácstagnak jelöltetheted magad, de semmi esetre sem lehetsz polgármester, megyei tanácselnök, alelnök, prefektus, államtitkár, miniszter, miniszterelnök, államelnök, képviselő, szenátor” – mondotta Zgonea.
Kifejtette, ezt a modellt több államban alkalmazzák, példaként említette Franciaországot, Németországot, Olaszországot vagy Spanyolországot.
„Ezzel nem az RMDSZ-t bántjuk. Én úgy gondolom, európaiak vagyunk. Jogunk van törvényt hozni, nem esküdhetsz fel két alkotmányra. Nekem nehéz megértenem, hogyan tartod tiszteletben Románia alkotmányát, valamint Magyarország vagy Spanyolország, illetve Olaszország alkotmányát”, nyilatkozta Zgonea.
Zgonea elmondta, az új törvény feltételhez szabná az elnöki, miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, elnöki tanácsadói, polgármesteri, megyei tanácselnöki, alelnöki, prefektusi tisztségre, azaz minden olyan tisztségre pályázást, amely „jelentősen befolyásolja az állam működését”.
„Ha helyi tanácstag akarsz lenni, lehet három állampolgárságod is, de ha polgármester akarsz lenni, akkor csak egyetlen állam polgára lehetsz, a román államé” – mondotta Zgonea. Kifejtette, „sérti egy állam büszkeségét”, ha megyei tanácselnökök, képviselők „azzal dicsekednek, hogy felveszik a kettős állampolgárságot”. A PSD alelnöke kifejtette, a PSD által kezdeményezett törvénytervezet azt követően jön létre, hogy látták, „élesednek a román állam elleni felszólalások”.
Hozzáfűzte, Románia nagyon „rugalmas volt”, sok olyat tett, amit Európa nem. „Van pozitív diszkrimináció, és én azt gondolom, sokat kell beszélnünk azokról a visszaélésekről, amelyeket a magyar önkormányzatok hajtanak végre a kisebbségben élő románokkal szemben. Eddig nem beszéltünk ezekről, de cserébe megteremtettük a romániai magyaroknak, hogy magyar nyelven tanulják Románia történelmét” – mondotta Zgonea.
Elmagyarázta, a román állam nyitott a kisebbségekkel szemben, az egyetlen európai állam, amely fenntart 18 helyet a különböző kisebbségek képviselőinek. „Hiszek a multikulturalitásban, de ugyanakkor hiszek abban is, tisztelned kell azt az államot, ahová mész. Valamilyen formában el kell magyaráznunk RMDSZ-es kollégáinknak, hogy véget kell vetni az ilyen visszaéléseknek, amelyek minden március 15-én megtörténnek, mindig magyarországi üzenetek árnyékában. Ez nem fair play” – nyilatkozta Valeriu Zgonea.
A PSD-s képviselő szerint ez a törvénytervezet nem kívánja korlátozni a választhatóság vagy a választáshoz való jogot. „Mi nem korlátozzuk a választhatóság vagy a választáshoz való jogot. Mert egy olyan Európai Unióban, ahol a többségi államok így döntöttek, én is így dönthetek. Ez egy lépés, amely felelősebbé tesz az iránt a tisztség iránt, amelybe eljutni szándékozol. Ha majd más alkotmányunk lesz, az európai, akkor majd másképpen viszonyulunk a köztisztségekkel, vezetőfunkciókkal kapcsolatban. Ha mi dicsőségnek tekintjük, hogy felvesszük egy más állam polgárságát, azt jelenti, a vezető tisztségünkben más államra gondolunk, nem a sajátunkra” – hangsúlyozta Valeriu Zgonea. Székelyhon.ro

2012. július 4.

Takarítanak a szociálliberálisok (Rendkívüli parlamenti ülésszak)
A tegnapra összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) nagytakarításáról szólott: leváltották a nép ügyvédjét, a szenátus és a képviselőház elnökét, s a szövetség berkeiből kiszivárogtatott hírek szerint következő lépés az államfő felfüggesztése lesz.
Traian Băsescu szerint azonban a várhatóan még a héten kezdeményezett felfüggesztése csak köztes lépés a végcél eléréséhez: a bíróság fölötti befolyás megszerzéséért. A SZLSZ „menetelése” azonban nem csak az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (DLP) szerint államcsíny, vagy a demokrácia halála Romániában, hanem európai fórumok, illetve az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete is aggodalmát fejezte ki.
Előbb a nép ügyvédje
A parlament két házát tegnap azért hívták össze rendkívüli ülésre, hogy megválasszák a közszolgálati rádió és televízió elnök-vezérigazgatóit, és Victor Ponta miniszterelnök beszámoljon az Európai Tanács júniusi üléséről. Az együttes ülés után azonban az SZLSZ a rendkívüli ülésszak napirendjére vetette a parlamenti házelnökök és a nép ügyvédjének a leváltását is. Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke kijelentette, az SZLSZ „az alkotmány és a törvények megszegése miatt” kérte a nép ügyvédje, Gheorghe Iancu leváltását. Hírforrások szerint a kormánytöbbség ezzel is az államfő eltávolításához készíti elő a terepet, a nép ügyvédjét azért kellett eltávolítaniuk, mert neki van joga a sürgősségi kormányrendeletek ellen panaszt emelni az alkotmánybíróságon – miként azt megtette, amikor a Ponta-kabinet az Elnöki Hivatal alárendeltségéből a szenátuséba helyezte át a román kulturális külképviseletek ernyőszervezetét, a Román Kulturális Intézetet. A parlament két házának közös ülésén 236 igen, egy ellenszavazattal és 19 tartózkodással váltották le Gheorghe Iancut, a nép ügyvédje tisztséget átmenetileg Valer Dorneanu látja el.
Házelnökök eltávolítása
Az SZLSZ ezt követően benyújtotta a kérést Vasile Blaga, a szenátus, illetve Roberta Anastase, a képviselőház elnökének leváltására. A szenátus elnökének pártállása azért fontos, mert ha a parlament Traian Băsescu felfüggesztéséről dönt, akkor – a leváltásról rendezendő népszavazásig – a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget. Vasile Blaga szenátuselnök leszögezte, ő nem fog rendkívüli szenátusi ülést összehívni azért, hogy leváltsák tisztségéből, és abba sem egyezik bele, hogy a már meghirdetett rendkívüli ülés napirendjét kibővítsék a szenátuselnök leváltására irányuló kérésével, mivel az SZLSZ ez irányú kérése „alkotmányellenes és törvényellenes”. A szenátus Állandó Bizottsága (ÁB) azonban úgy döntött, rendkívüli ülést hív össze délutánra Vasile Blaga házelnök leváltása és új elnök megválasztása érdekében. Az ÁB Vasile Blaga házelnök hiányában ült össze, 11 tagja közül heten voltak jelen az ülésen (a DLP-sek nem vettek részt), és Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke szerint a jelenlevők egyöntetűen megszavazták a rendkívüli ülés összehívását. Vasile Blaga szerint az ÁB összehívása is törvénytelen, a bizottságot csak ő hívhatta volna össze. A szenátus plénuma délután aztán titkos szavazással leváltotta tisztségéből Vasile Blaga házelnököt: Ion Chelaru ülésvezető ismertetése szerint hetven igen, egy tartózkodó vokssal menesztették a DLP pártelnökét. Ezt követően Mario Oprea liberális szenátor bejelentette, az SZLSZ szenátusi frakciói Crin Antonescut javasolják a felsőház elnöki tisztségébe, más frakció pedig nem tett javaslatot. Crin Antonescu liberális pártelnököt ezt követően 73 igen szavazattal választották meg a szenátus elnökévé, egy szavazatot semmisnek nyilvánítottak. Vasile Blaga az Alkotmánybíróságon fellebbezte meg a leváltásáról szóló határozatot. Tegnap késő este sor került a képviselőház elnökének leváltására is, miután az alsóház jogi bizottságában az SZLSZ-es és független képviselők a Roberta Anastase eltávolításához szükséges szavazást egyhangúlag elfogadták. Az SZLSZ előzetes bejelentése szerint helyére Valeriu Zgoneat, a Szociál Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetőjét jelölik.
Súlyosabb a bányászjárásnál
Tegnap este Traian Băsescu államfő szűkszavú nyilatkozatot tett, melyben felszólította az SZLSZ társelnökeit, Victor Pontát, Crin Antonescut és Daniel Constantint, a kormányt támogató független képviselők csoportjának vezetőjét, Gabriel Opreát és az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, azonnal hagyják abba támadásaikat az állam intézményei ellen. Az államfő úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, véleménye szerint az ország törvényeinek súlyos megsértésével rendkívül nehéz helyzetbe hozták Romániát – olyanhoz, melyet az 1990. júniusi bányászjáráshoz hasonlított. Az államfő úgy értékelte, az SZLSZ tisztogatásának végcélja nem a tisztségéből való felfüggesztés, az csupán köztes állomás, hanem az igazságszolgáltatás fölötti hatalom megszerzése. „Meg kell érteniük, hogy eljött az ideje, amikor az igazságszolgáltatás előtt a politikusok egyformák bármely más állampolgárral” – mondta Băsescu. Az államfő beszéde után Victor Ponta és Crin Antonescu – immár a szenátus elnökeként megszólalva – is azt nyilatkozta, felkérik Traian Băsescut, hagyja abba a megfélemlítést, a fenyegetést, és hagyjon fel azzal, hogy mindenkinek diktálni akarjon. Antonescu hozzátette, nem félnek Băsescutól, ha féltek volna tőle, ma Romániában nem létezne demokrácia. Kelemen Hunor szintén reagált az államfő vádjára, visszautasítva azt, hiszen az RMDSZ nem szavazta meg a nép ügyvédjének leváltását, és a parlament két háza vezetőinek lecseréléséről szóló szavazáson a szenátusban és a képviselőházban is jelen voltak, de nem szavaztak.
Államcsíny? Diktatúra?
Az ellenzék több politikusa államcsínyként értékelte az SZLSZ tegnapi erőfitogtatását. Mihai Răzvan Ungureanu korábbi kormányfő a holnapi kormányellenes tüntetésre szólított fel, szerinte a Forradalom téren tartandó rendezvény nem a DLP megmentésére irányul, „mert a párt elég hibát követett el, amelyekért most fizet, de sohasem gondolt arra, hogy egymás után számolja fel az állam intézményeit, mint teszi a mostani hatalom”, mondta, hozzátéve: ami most történik, a két világháború közti időszak sötét történéseire emlékeztet. „Ponta és az SZLSZ lábbal tiporja az alkotmányt, a törvényeket, a demokratikus intézményeket. Ítéletidőt élünk, mely a demokrácia építésének huszonkét évét sepri el. Ma Ponta és az SZLSZ államcsínyt követett el, a törvényeket saját zsarnoki vágyaikkal helyettesítették” – áll Monica Macovei DLP-s EP-képviselő nyilatkozatában, aki szerint a nép ügyvédjének és a két házelnöknek a leváltása, a törvény értelmében elmozdíthatatlan alkotmánybírák leváltása, a közszolgálati televízió és rádió elnöki tisztségeinek megszerzése a diktatúra előkészítéséhez vezet. Raluca Turcan, a DLP alelnöke szerint a Ponta–Antonescu páros folytatja a Ceauşescu–Iliescu–Năstase-vonal demokráciaellenes politikáját, és az SZLSZ az állami intézmények politikai meglincseléséhez fogott. Cezar Preda, a DLP másik elnökhelyettese szerint „Ponta és Antonescu elindította a dzsihádot a demokratikus Románia ellen”, úgy véli, a házelnökök után az alkotmánybíróság és az ellenzéki honatyák felmentése, a szabad sajtó és az értelmiségiek elhallgattatása következik, mindez pedig „két, lopáson és plágiumon tetten ért, alkalmatlan pártvezér diktatúrája felé vezet”.
Európa figyelmébe
Az Európai Néppárt (ENP) romániai delegációjának vezetője, Theodor Stolojan minden EP-képviselőt levélben tájékoztatott az SZLSZ-kormány „félrecsúszásairól” – közölte Cristian Preda, a DLP első alelnöke, hozzátéve, folyamatosan tájékoztatják az Európai Bizottság tagjait is. „Ami most történik, súlyosabb, mint Iliescu mineriádái” – jelentette ki. Joseph Daul, az ENP EP-képviselőcsoportjának vezetője kijelentette, felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja ki, mennyire törvényesek a Romániában zajló politikai változások. „Nagyon felháborított, ami történik. A nép ügyvédjének, a két házelnöknek a leváltása, az alkotmánybíróság törvényének megváltoztatása és két alkotmánybíró kicserélése bámulatos lépések, komoly okot adnak arra, hogy a romániai demokráciába vetett hit megdőljön. Az Európai Unió egyetlen állama sem tiporhatja így a jogállamiságot, az összes demokratikus elvet” – mondta. Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi ügyekkel megbízott alelnöke is aggodalmát fejezte ki az alkotmánybíróságot ért támadások miatt. Az alkotmánybíróság egyébként a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert a taláros testület az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a kormány ellene irányuló támadásait: Victor Ponta az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Băsescu államfő befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására.
Gittenstein is aggódik
Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gittenstein tegnapi közleménye szerint „mélységesen foglalkoztatja minden, a demokratikus intézmények függetlensége ellen intézett támadás”, kijelentve, az állami intézményeket ért bármilyen „manipulálási kísérlet vagy támadás” az egyesült államok kormányának „aggodalomra ad okot”. Figyelmeztetett, az ilyen kísérletek a pénzügyi piacok figyelmét is felkeltik – ami meg is történt, tegnap már gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport, azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a várható romániai politikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 27.

Traian Băsescu visszatérhet a hivatalába
Megjelent hétfőn este a Hivatalos Közlönyben a referendum érvénytelenségéről szóló alkotmánybírósági határozat szövege, így Traian Băsescu államfő visszatérhet a hivatalába. A szöveget előbb a parlamentnek is tudomásul kellett volna vennie, ám az ülés két órát késett délután a kormánypárti honatyák bojkottja miatt.
Bojkottal keződött
A liberálisok kezdeményezésére a teljes a Szociál-Liberális Szövetség (USL) bojkottálta a parlament rendkívüli ülését, amelyet azért hívtak össze, hogy felolvassák a július 29-i referendumot érvénytelenítő alkotmánybírósági határozatot, így Traian Băsescu egyelőre nem térhez vissza a Cotroceni palotába.
Valeriu Zgonea, az alsóház szociáldemokrata elnöke előbb félórás halasztást jelentett be, de Ioan Ghişe liberális és Victor Socaciu szociáldemokrata honatyák arról beszéltek az USL összevont frakcióülése után, hogy további magyarázatot várnak az Alkotmánybíróság részéről. Az első halasztás lejártával Eugen Nicolăescu liberális frakcióvezető-helyettes újabb félórás szünetet kért.
Nincs kvórum
Az ülésteremben összesen 190 honatya jelent meg, a kvórumhoz 217 képviselőnak és szenátornak kellene részt vennie a plenáris ülésen.
A sajtó információi szerint az USL azt várná a kvórum biztosításáért cserébe a Demokrata-Liberális Párttól (PDL), hogy egyezzen bele az ombudsmani tisztséget ideiglenesen elfoglaló Valer Dorneanu mandátumának véglegesítésébe.
Eközben a parlament épülete előtti Izvor-parkban mintegy 200-an tüntetnek Traian Băsescu visszatérése ellen.
RMDSZ az USL-nek: gyertek ülésezni
Máté András képviselőházi frakcióvezető a maszol.ro-nak elmondta: az RMDSZ álláspontja szerint az USL honatyáinak részt kell venniük a rendkívüli ülésen, hogy mielőbb érjen véget a politikai válság.
A jogász-képviselő kérdésünkre elmondta: ahhoz, hogy elkezdhessék az ülést, a honatyáknak határozatképes létszámban kell jelen lenniük. „Az alkotmánybírósági határozat felolvasásakor már nem számít a jelenlét" – magyarázta.
Meggondolta magát az USL?
Az összevont frakcióülés után az USL képviselői és szenátorai kezdtek beszivárogni a terembe – tájékoztatnak a hírtelevíziók. Szociáldemokrata források szerint a kormánypárti honatyák meggondolták magukat, és mégis részt vesznek az ülésen.
Sajtóinformációk szerint a döntésben nagy szerepe volt a jelenleg Dél-Afrikában tartózkodó Victor Ponta kormányfőnek, az USL társelnökének, aki sms-ekben kérte kollégáit, hogy vegyék tudomásul az alkotmánybíróság határozatát. Hasonlóan járt el állítólag a nyári szabadságát Olaszországban töltő Crin Antonescu, az USL másik társelnöke is.
Az USL döntését végül megerősítette Viorel Hrebenciuc, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke. „Nem gondoltuk meg magunkat, csak azt tesszük, ami jobb az országnak" – magyarázta a sajtónak.
Megvan a létszám
Mintegy harminc USL-s képviselő és szenátor visszatérésével határozatképes létszámú (238) honatya tartózkodik a teremben, így meg lehetett kezdeni a parlament rendkívüli ülésszakát.
A liberális Ioan Ghișe szenátor azt javasolta: halasszák el két nappal a Traian Băsescu visszatérést megakadályozó határozattervezeteinek a vitáját, vagy pedig a jogszabályokat küldjék a jogi szakbizottságokhoz. A vita elhalasztására vonatkozó javaslatát leszavazták.
A szavazás után az USL képviselői és szenátorai kivonultak a teremből, de az alkotmánybírósági határozat tudomásul vételéhez a jelenlétükre nincs is többé szükség.
Felovasták a határozatot
Az alkotmánybíróság egyik tagja, Ștefan Minea felolvasta a referendum érvénytelenségéről szóló határozatot. Ezután a parlament ülése véget ért, a honatyák szeptember 3-ig még vakációban vannak.
Az ülés után a határozat szövege megjelenik Hivatalos Közlönyben. Ezt követően Traian Băsescu újra elfoglalhatja hivatalát.
maszol.ro

2012. szeptember 10.

, hétfő– Ponta nem vesz részt az Európai Parlament Romániáról rendezett vitáján
Bukarest Victor Ponta miniszterelnök nem vesz részt szerdán azon a vitán, amelyet néppárti javaslatra rendeznek a romániai helyzetről az Európai Parlament plenáris ülésén – derült ki a kormányfő hétfői sajtóértekezletén.
A szerda délutánra tervezett egyórás vitában az Európai Bizottság és a Tanács nevében a ciprusi elnökség is kifejti majd álláspontját a Ponta-kormány nyári intézkedéseiről. A plenáris vita nyomán nem várható határozathozatal.
A román miniszterelnök hétfőn újságíróknak azt mondta, későn értesítették, és nem tudta már a strasbourgi utat beiktatni programjába, de egy hét múlva Brüsszelbe utazik, és találkozik Barroso bizottsági elnökkel.
A parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Dan Sova ugyancsak hétfőn bejelentette, hogy Valeriu Zgonea képviselőházi elnökkel és Titus Corlatean külügyminiszterrel együtt szerdán jelen lesz Strasbourgban, ahol sajtóértekezleten ismertetik a Szociál-Liberális Szövetség (USL) kormányának és parlamenti többségének álláspontját.
Cristian Preda román néppárti EP-képviselő szerint Ponta gesztusa “tapasztalatlanságra” és “félelemre” vall, holott “követhette volna Orbán Viktor magyar miniszterelnök példáját, aki lehetőséget kért, hogy nemcsak kormányát, hanem országát is megvédje az európai képviselők előtt, amikor Magyarországot súlyos vádakkal illették. Egy ilyen bátor gesztus helyett úgy tűnik, inkább egy zajkeltő különítmény strasbourgi fellépését részesítette előnyben” – kommentálta Preda a miniszterelnök távolmaradását.
Az EP-képviselő rámutatott, hogy sem a román házelnök, sem a miniszterek nem beszélhetnek a strasbourgi plenáris ülésen. Szerinte az ezzel párhuzamosan rendezendő sajtóértekezlet legfeljebb belpolitikai használatra való, és csak a romániai televízióadók számára lehet téma. (MTI)

2012. december 28.

Négy kormány, három kormányfő, két választás
Politikai szempontból a kilencvenes évek eleje óta a legmozgalmasabb volt az idei esztendő, amelynek során négy kormány, három kormányfő váltotta egymást, két választást és egy referendumot tartottak.
Ötödik Boc után Ungureanu
Az év elején a gazdasági-társadalmi válság, de a rossz kormányzás által megkövetelt megszorító intézkedések következtében a Boc-kormány és vele együtt a kabinetért szinte kezességet vállaló Traian Băsescu népszerűsége meredeken zuhanni kezdett. Az utolsó döfést talán az év elején az államfő Raed Arafat elleni támadásai jelentették, amelynek következtében a romániai rohammentő-szolgálatot megalapító palesztin orvos lemondott az egészségügyi tárcánál betöltött államtitkár-helyettesi tisztségéről.
Az ennek nyomán beindult tüntetések alkalmával a résztvevők az elején még csak Arafat mellett álltak ki, néhány nappal később azonban már a Boc-kormány és Traian Băsescu ellen skandálták jelszavaikat, így aztán már a doktor államtitkár-helyettesi tisztségébe való visszahelyezése sem elégítette ki őket. Mindennek következtében Emil Boc február 6-án lemondott ötödik kormányfői tisztségéből.
A hatodik Boc-kormány kinevezését Traian Basescu úgy látszik, már nem tartotta lehetségesnek, ezért a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Mihai Răzvan Ungureanut nevezte ki a kormány élére, akit február 9-én meg is szavazott a parlament.
Ungureanu – alighanem az államfőtől kapott utasítások szerint – megpróbálta „átkozmetikázni” a kormányt, igyekezett a Boc-kormányokban még nem szerepelt tárcavezetőket kinevezni. Kísérletét azonban a sajtó meghiúsította: az újságírók „kiszimatolták” ugyanis, hogy az új tárcavezetők a régi miniszterek kezes emberei voltak. Így nem csoda, hogy mindössze 78 napnyi országlás után Ungureanu kormánya csúfosat bukott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítvány nyomán, amelyet megszavaztak a nem magyar kisebbségek, de a demokrata liberálisoktól az ellenfélhez átállt politikusok is.
Hatalomra került ellenzék
Mindezek után Traian Băsescu államfő már jónak látta azt, hogy ha a kormányalakításnál lemond a teljesen népszerűtlen demokrata liberálisokról, így az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség legnagyobb pártjának elnökét, a szociáldemokrata Victor Pontát bízta meg az újabb kabinet felállításával. Kormányát május 7-én szavazta meg a törvényhozás, a kabinetet mellé állt a korábban a demokrata liberálisokat és Traian Băsescut támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű tömörülés is.
Victor Ponta tisztában volt azzal, hogy Raed Arafat elmozdítása csak ürügy volt a tüntetésekhez, a lakosság ugyanis teljes mértékben elégedetlen volt Bockék egymást érő megszorító intézkedéseivel, ezért országlását a demokrata liberálisok által 25 százalékkal megkurtított bérek visszaállítását ígérve indította, az első lépésben nyomban 8 százalékos béremeléssel kezdve.
Ennek nem kevés serepe volt abban, hogy a Szociál-Liberális Szövetség a helyhatósági választásokat a szavazatok 50 százalékával, a legtöbb megyeitanácsi elnökséget és a legtöbb polgármesteri tisztséget megszerezve nyerte meg.
Egy hét, amely megrengette Romániát
Időközben tovább romlott Traian Basescu államfő és a Szociál-Liberális Szövetség vezetői közötti amúgy sem felhőtlen viszony, aminek nem használt az a körülmény sem, hogy Victor Ponta akarta képviselni Romániát az Európai Tanácsban az államfő helyett – az alkotmánybíróság azonban az államfőnek adott igazat.
Ezért a Szociál-Liberális Szövetség megkezdte Traian Băsescu államfői tisztségből történő újabb felfüggesztésének folyamatát, amelyet igyekezett a legrövidebbre szabni. Így alig egy hétre volt szükségük a szociálliberálisoknak ahhoz, hogy elmozdítsák a két ház demokrata liberális elnökét, Vasile Blagát és Roberta Anastasét, őket Crin Antonescuval és Valeriu Zgoneával helyettesítették. Az addig a parlament ellenőrzése alatt álló Hivatalos Közlönyt Victor Ponta kormányának felügyelete alá helyzeték, leváltották a népügyvédet, akinek joga volt felülbírálni a kabinet döntéseit. Emellett a kormány kiadott egy sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében lecsökkentették a felfüggesztett államfő sorsáról döntő népszavazáson való részvételi arányt.
Mindezek után a parlament július 6-án felfüggesztette tisztségéből Traian Basescut.
Győztesek vereségei
Csakhogy a szociálliberálisok ezt követően néhány vereséget szenvedtek. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazás csakis akkor érvényes, ha az összes választók több mint a fele az urnákhoz járul. Így a referendum, bár a résztvevők hatalmas többsége, közel 83 százaléka szavazott Traian Basescu ellen, nem volt érvényes, mivel a részvétel mindössze 46,2 százalékos volt.
Ezt még romániai szempontból nézve is különös csatározás követte: a kormány amolyan „mini-népszámlálást” kívánt végrehajtani, amelynek nyomán megállapították volna, hogy a lakossági csökkenéssel arányosan visszaesett a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma is. Az alkotmánybírák azonban a kabinetnek ezt a szándékát is keresztülhúzták.
A választási listák módosítására tett sikertelen kísérletei nyomán lemondott tisztségéből a közigazgatási és belügyminiszter, Ioan Rus, valamint a tárca közigazgatási feladatokért felelős megbízott minisztere, Victor Paul Dobre.
Az alkotmánybírák mindezek után augusztus 12-én érvénytelennek mondták ki a népszavazást, így az államfő, 52 napig tartó felfüggesztés után visszatérhetett tisztségébe.
„Meg nem támadási” paktum
A Cotroceni palotába visszatérve Traian Băsescu novemberig kerülte a nyilvánosságot, a parlamenti választási kampány beindulásakor azonban már előtt több alkalommal is kikelt a szociál-liberálisok ellen, egyebek között azt is hangoztatva, hogy semmiképpen sem fogja majd kormányfőnek kinevezni Victor Pontát.
A nyugati kancelláriákat – akárcsak Traian Băsescu felfüggesztése idején az alkotmányosság és a jogállam kérdései – ez úttal az államfői intézmény, valamint a választások nyomán vélhetően kialakuló, szociálliberális többséget összesítő parlament és szociálliberálisok kormány közötti háborúzás aggasztotta.
A választások igazolták a papírformát: a szociálliberálisok 60 százalékkal győztek, a parlamenti mandátumok kétharmadát megszerezve. Traian Băsescu lehetősége teljes mértékben beszűkültek, így kénytelen volt másodjára is kormányfőé kinevezni Victor Pontát. Brüsszel és Washington megnyugtatására azonban a miniszterelnök és az államfő „békés egymás mellett élési” megállapodást írt alá. A dokumentum tisztázza az államfő és a kormányfő feladatait: előbbi felelősségébe tartoznak a külpolitikával, a biztonság- és védelmi politikával kapcsolatos feladatok, valamint az ország képviselete az Európai Tanácsban, míg utóbbi a gazdasági és társadalmi politikákkal, az ország kormányzásával, a napirenden lévő problémákkal foglalkozik. A felek azt is megfogadták, hogy kerülik az egymás elleni nyilvános támadásokat.
A második Ponta-kormányt pedig a parlament 402 igennel 120 nem ellenében beiktatta.
2012: politikai eseménynapló
Időpont Mi történt
01.12. Megindulnak a tüntetések Raed Arafat államtitkár-helyettesi tisztségéből történt elmozdítása ellen
02.06. Emil Boc lemond miniszterelnöki tisztségéből
02.09. Az Ungureanu-kormányt beiktatja a parlament
04.27. Az Ungureanu-kormányt megbukik a bizalmatlansági indítvány során
05.07. A parlament megszavazza Victor Ponta kormányát
06.10 A szociál-liberálisok 46,9 százalékos győzelme a helyhatósági választásokon
07.05. A Ponta-kormány csökkenti a referendumon való részvétel arányát
07.06. A parlament felfüggeszti államfői tisztségéből Traian Basescut
07.11. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a szavazók több mint felének részvétele szükséges a referendum hitelesítéséhez.
07.29. Érvénytelennek mondják ki az államfő felfüggesztésére kiírt referendumot
08.29. Traian Basescu ismét elfoglalhatja helyét az államfői palotában
12.09.A szociál-liberálisok 60 százalékkal nyerik a parlamenti választásokat
12.21. A második Ponta-kormányt beiktatja a parlament
Maszol.ro

2013. január 23.

Nem lett magyar az ombudsman
Nagyüzem volt tegnap a rendkívüli parlamenti ülésszak kezdetén, hiszen a parlament elfogadta a törvényhozók jogállásáról szóló törvényt, illetve megválasztotta az új ombudsmant és jóváhagyta az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) új elnökét.
Nagy többséggel fogadta el a parlament a törvényhozók jogállásáról szóló törvényt, amely erősíti a törvényhozók mentelmi jogát. A törvény módosított és kedden elfogadott változatába bekerült, hogy a képviselők és szenátorok csak akkor veszíthetik el mandátumukat tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség miatt, ha az ennek megállapítására hivatott szerv (ANI) mellett a bíróság is megerősíti ezt jogerős ítéletben. A jogszabályt 309 képviselő támogatta 56 ellenében, ketten tartózkodtak.
A törvény módosítását Valeriu Zgonea, a képviselőház szociáldemokrata párti elnöke kezdeményezte, és annak elfogadását támogatta a kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL). A jogszabály ellen voksolt a Demokrata Liberális Párt (PDL), amelynek nevében Ioan Oltean képviselő kijelentette: a jogszabály kibővíti a törvényhozók mentelmi jogát, és bátorítja őket arra, hogy ne óvakodjanak az érdekbeli összeférhetetlenségi helyzetektől. A jogszabály továbbra is úgy rendelkezik, hogy törvényhozókat csak akkor lehet őrizetbe venni, letartóztatni, illetve házkutatási parancsot végrehajtani ellenük, ha a parlament jóváhagyja ezt. Az ügyészségnek viszont „megalapozott bizonyítékokat” kell felmutatnia a parlament illetékes bizottságának. Oltean szerint az új törvény bírósági hatáskörökkel ruházza fel a parlamentet, ugyanakkor a jogszabály kezdeményezői szerint ez a vád megalapozatlan, mert az ügyészségnek eddig is bizonyítékokat kellett felmutatniuk hasonló kérés esetén.
Nem lett magyar nemzetiségű a nép ügyvédje (ombudsman), miután a parlament a szociáldemokraták által javasolt Crişu Anastasiu ügyvédet választotta ebbe a tisztségbe. A posztra pályázott a civil szervezetek és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által támogatott Eckstein-Kovács Péter jogász is, aki visszalépett a megmérettetésből, miután a szakbizottságban csak 5 támogató szavazatot kapott a kormányoldal jelöltje által begyűjtött húsz vokshoz képest.
A poszt tavaly júliusban üresedett meg, amikor a frissen hatalomra került USL leváltotta az ombudsmant és a román parlament két házelnökét, amit élesen bírált az Európai Unió.
Cristian Rădulescu, a PDL szenátusi frakcióvezetője szerint a nyár óta nem volt egyeztetés a pártok között az ombudsman személyéről, a kormányoldal pedig most elhamarkodottan tűzte napirendre a kérdést. A parlament megerősítette Laura Georgescu kinevezését a CNA élére.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. február 14.

Alkotmányt és választási törvényt módosító bizottság alakult
Megszavazta tegnapi közös plenáris ülésén a képviselőház és a szenátus az alkotmánymódosító törvénytervezet összeállításával megbízott, valamint a választási törvény átalakításán dolgozó bizottság összetételét. Az RMDSZ-nek egy-egy teljes jogú, szavazattal rendelkező tagja van mindkét testületben.
A parlament két háza 439 igen-szavazattal és egy tartózkodással fogadta el, hogy a 23 tagból álló alkotmánymódosító szakbizottság vezetője a szenátus elnöki tisztét is betöltő nemzeti-liberális pártelnök Crin Antonescu legyen. A testület üléseit csak kétharmados részvételi aránnyal tarthatja meg. A szociáldemokraták kilenc, a liberálisok hat, a demokraták pedig három bizottsági taggal rendelkeznek. Két fővel képviselteti magát a Dan Diaconescu-féle Néppárt (PPDD), egy-egy megbízottjuk van a nemzeti kisebbségeknek, valamint a Konzervatív Pártnak (PC).
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője lapunknak elmondta: az alkotmánymódosító bizottságban teljes jogú tagként ő képviseli az érdekvédelmi szövetséget, ő egyben a testület egyik alelnöke is. Az üléseken póttagként részt vehet továbbá Bíró Rozália szenátor, de nem rendelkezik szavazati joggal. Hozzátette: a választási törvényt kidolgozó bizottságban Márton Árpád képviselő, frakcióvezető-helyettes az RMDSZ megbízottja, aki titkári tisztséget kapott a testületben. Máté András kifejtette: nyilván jobb lett volna, ha az alkotmánymódosító bizottságnak legalább ketten rendes tagjai lehettek volna az RMDSZ részéről, de az alsó- és felsőházi frakciók csökkent létszáma miatt képviseleti arányuk is kisebb lett a testületben.
A politikus elmondta, hogy az RMDSZ mindenféleképpen javaslatot tesz majd az alaptörvény első cikkelyében foglalt, „nemzetállam” kifejezés törlésére. Hozzátette: amint a vita elkezdődik, módosításokat nyújtanak be a jogállam felépítésére, működésére vonatkozó több kitételre vonatkozóan is.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az alkotmánymódosítás során figyelni kellene az állam- és kormányfői jogkörök egymásra tevődésének elkerülésére. Mint kiemelte, a parlamentáris köztársaság mellett tenné le voksát, de elképzelése szerint a nagyon pontosan körülhatárolt feladatkörrel rendelkező államfőt továbbra is közvetlen módon kellene megválasztani, legitimitását így az állampolgárok szavazata biztosítaná. Az alaptörvényben korlátozni kellene annak lehetőségét is, hogy a kormány ne hozhasson törvényeket a parlament megkerülésével a rendeletek, sürgősségi rendeletek és a felelősségvállalás eszközeihez folyamodva – fejtette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint az alaptörvényben módosítani kellene a főügyészek – az utóbbiak a kormány tagjai kellene hogy legyenek, akárcsak más államokban – kinevezésére vonatkozó előírásokat is.
A választási törvény kidolgozásáért felelős bizottság összetételét 440 szavazattal fogadta el a törvényhozás. A 15 tagú testületből hat fő a PSD-t, három a PNL-t, kettő a PDL-t képviseli, az RMDSZ, a PP-DD, a PC és a nemzeti kisebbségek egy-egy taggal rendelkeznek. A tervek szerint novemberig tevékenykedő testület elnöki tisztét a szociáldemokrata Valeriu Zgonea látja el.
Victor Ponta miniszterelnök február első hetében bejelentette: a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) május elejéig ki szeretné dolgozni az alkotmánymódosítás tervezetét, hogy május-júniusban vitára, majd szavazatra bocsáthassák azt a parlamentben. A vonatkozó népszavazást a tervek szerint az ősz folyamán, valószínűleg szeptemberben szerveznék meg.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár),

2013. február 18.

A román parlament elé is kikerülhet a székely zászló
Valeriu Zgonea házelnök azt javasolta törvényhozó kollégáinak, hogy a parlament elé tűzzék ki az összes megye zászlóit, rámutatva ezzel arra, hogy a román parlament nem száll vitába a magyar parlamenttel, amiért az kitűzte a székely zászlót.
„Magyarország és Románia parlamentjének kapcsolata sokkal fontosabb, mint egyes politikusok érzelmi viszonyulása mindkét országban. Ebben a pillanatban azt tartjuk helyénvalónak, hogy nem reagálunk semmit arra, hogy a magyar Parlament egy olyan zászlót tűzött ki, amely nem található meg a román címertanban és nem tartozik a román szimbólumok közé, mivel ez az illető ország saját döntése" – mondta Zgonea.
Hozzátette: a házbizottság és a frakcióvezetők egyhangú döntést hoztak arról, hogy a bukaresti képviselőház ne vegyen részt a zászlóvitában. Rámutatott, hogy nem kell fokozni a két ország közti feszültséget, hiszen két baráti és partner országról van szó, amelyek között egyesek próbálják a gödröt mélyíteni.
Úgy vélekedett, hogy Titus Corlatean külügyminiszter „kellőképpen határozott, érett és kiegyensúlyozott" választ adott Budapestnek.
„Azt javasoltam a kollégáimnak, hogy a parlament előtt tűzzük ki valamennyi romániai megye zászlaját és függesszük ki címereiket. Minden polgárt büszkeséggel töltene el, ha ezeket a jelképeket itt látná Románia parlamentje előtt, úgy ahogy a magyar parlament előtt is láthatóak valamennyi közösség jelképei" – jelentette ki Zgonea.
A javaslatát egyhangúan elfogadta a képviselőház és a képviselők csoportja is, most következnek a konzultációk a megyei tanácsokkal, illetve a megyei tanácsok nemzeti egyesületével, remélve, hogy ezt a tervet néhány hónapon belül gyakorlatba is ültetik.
Az újságíróknak elmondta, hogy a zászlók kitűzésének ötlete egy diákkori emlék alapján született, a forradalom után látott ilyet egyes parlamentekben, ahol két hétig egyes régiók zászlói magasabban lobogtak. „Nekem, mint oltyánnak nagy büszkeség lenne, ha csak egyszer is látnám két héten át a Dolj megyei zászlót a parlament előtt kitűzve – tette hozzá Zgonea, rámutatva, hogy Hargita és Kovászna megyének is megvan a saját, román állam által elismert címere és zászlója.
Zgonea megemlítette azt is, hogy az RMDSZ tagjai is támogatják az ötletet.
www.pesurse.ro
Erdély.ma,

2013. február 18.

Székelyzászló-ügy – A román képviselőház nem kíván reagálni
A román képviselőház nem kíván reagálni arra, hogy a magyar Országházra kitűztek egy olyan zászlót, amely nem a román jelképrendszer része. Ez az illető országra tartozik – közölte Valeriu Zgonea házelnök a házbizottság hétfői ülése után.
A hét végén több román ellenzéki és kormánypárti politikus kezdeményezte: foglaljon állást a román parlament azzal kapcsolatban, hogy pénteken kitűzték a székely zászlót a magyar parlament épületére. „Magyarország és Románia parlamentjének kapcsolata sokkal fontosabb, mint a politikusok érzelmi viszonyulása mindkét országban... A magyar-román viszonynak nem ez a legboldogabb időszaka, de ez nem jelenti azt, hogy mélyítenünk kell azt az árkot, amelyet egyesek ásni próbálnak a két szomszédos és baráti ország között" – mondta Zgonea.
Hozzátette: a házbizottság és a frakcióvezetők egyhangú döntést hoztak arról, hogy a bukaresti képviselőház ne vegyen részt a zászlóvitában. Úgy vélekedett, hogy Titus Corlatean külügyminiszter „kellőképpen határozott, érett és kiegyensúlyozott" választ adott Budapestnek.
„Azt javasoltam a kollégáimnak, hogy a parlament előtt tűzzük ki valamennyi romániai megye zászlaját és függesszük ki címereiket. Minden polgárt büszkeséggel töltene el, ha ezeket a jelképeket itt látná Románia parlamentje előtt, úgy ahogy a magyar parlament előtt is láthatóak valamennyi közösség jelképei" – jelentette ki Zgonea.
Crin Antonescu, a szenátus elnöke is úgy vélekedett hétfőn, hogy nincs szükség parlamenti állásfoglalásra a székely zászló ügyében.
„Nagy és erős ország vagyunk, nem szabad úgy viselkednünk, mintha áldozatok lennénk. Be tudjuk tartatni Románia törvényeit. Ez nem jelenti azt, hogy feszültebbé válik a viszonyunk a magyar közösséggel, hiszen végeredményben bárki törvényesen kifüggeszthet székely, albán, katalán vagy bármilyen zászlót otthon, az erkélyen, az udvaron, egy magánünnepségen, a székelyek egy népi jellegű hagyományápoló rendezvényén" – jelentette ki a szenátus elnöke.
A román külügyminisztérium pénteken közleményben reagált arra, hogy az Országgyűlés homlokzatára kitűzték a székely zászlót: sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a magyar hatóságok – Bukarest megítélése szerint – továbbra is olyan jelképes gesztusokat tesznek, amelyek provokálják a román közvéleményt.
MTI
Erdély.ma,

2013. február 18.

Ponta: Orbán Viktor Románia ellensége
Románia ellenségének nevezte hétfőn Victor Ponta kormányfő Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fideszt.
A román képviselőház nem kíván reagálni arra, hogy a magyar Országházra kitűztek egy olyan zászlót, amely nem a román jelképrendszer része. Ez az illető országra tartozik – jelentette be Valeriu Zgonea, a bukaresti alsóház elnöke a házbizottság hétfői ülése után. A szociáldemokrata politikus a székely zászló körül dúló vitára utalva közölte, a magyar-román viszonynak nem ez a „legboldogabb időszaka”, de szerinte ez nem jelenti, hogy mélyíteni kell azt az árkot, amelyet egyesek ásni próbálnak a két szomszédos és baráti ország között. Zgonea közölte azt is: kezdeményezte, hogy helyezzék el a bukaresti parlament épülete előtt Románia valamennyi megyéjének zászlaját, beleértve Hargitának és Kovásznának a román hatóságok által jóváhagyott címerével és jelképeivel ellátott hivatalos lobogóját. Zgonea hozzátette: a házbizottság és a frakcióvezetők egyhangú döntést hoztak arról, hogy a képviselőház ne vegyen részt a zászlóvitában. Úgy vélekedett, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter „kellőképpen határozott, érett és kiegyensúlyozott” választ adott Budapestnek.
Mint ismeretes, a napokban számos román ellenzéki és kormánypárti politikus kezdeményezte: foglaljon állást a bukaresti parlament azzal kapcsolatban, hogy pénteken kitűzték a székely zászlót a magyar parlament épületére. Puiu Haşotti, a kormányzó liberális párt szenátusi frakcióvezetője hétfőn szorgalmazta, hogy a román törvényhozás szólítsa fel a budapesti Országgyűlést, „hagyjon fel a román állam alapintézményei elleni támadásaival. Haşotti szerint ha a magyar törvényhozás „nem tér jobb belátásra”, szóba kerülhet akár a kétoldalú parlamenti együttműködés befagyasztása is. Eközben Victor Ponta ismét azzal vádolta a Fideszt, hogy belpolitikai és választási érdeke fűződik a székelyzászló-ügy „gerjesztéséhez”, mivel meg akarja szerezni a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok szavazatát a jövő évi magyarországi választásokon. A miniszterelnök szerint sem a román hatóságok és a romániai magyarság, sem Románia és Magyarország viszonyában nincs gond.
„A Fideszt lényegében nem érdekli, mi történik Romániában, az sem, hogy mit tesz vagy nem tesz a romániai magyar közösség, őket az érdekli, hogy szavazatokat nyerjenek a magyarországi választásokon – hangoztatta Ponta. – A Fidesz romániai barátainak, a jobboldali demokrata-liberálisoknak és Traian Băsescu elnöknek kellene felvilágosítaniuk a magyar kormányt, hogy a provokációknak semmi közük az európai eszméhez. Az Európai Néppárt tagjaként ők támogatták korábban Tőkés László megválasztását az Európai Parlament alelnökévé. Ne feledjük tehát, kik barátkoznak Románia ellenségeivel.”
Ezzel egy időben hétfőn a magyar Országgyűlésben is téma volt a székely zászló ügye. „A mai Európa egyik jelmondata az egység a sokszínűségben szlogen” – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc András, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője, hozzáfűzve: Európa lakosságának mintegy 20 százaléka él kisebbségben. A székely zászló kérdéséről szólva úgy fogalmazott: Románia is aláírta a kisebbségek jogait biztosító a nemzetközi egyezményeket, és azok érvényesülését számon is kéri például Szerbián, a román kisebbség védelmében. „A magyarság bárhogy is éljen, nem fogadja el, hogy másodrendű polgára legyen Európának” – fogalmazott a képviselő. Hozzátette, a regionális szimbólumok használata elfogadott Európában; ennek érdekében védeni kell a kisebbségeket, meg kell állítani az asszimilációt, amelynek egyik eszköze az autonómia. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára üdvözölte, hogy számos magyarországi település tűzte ki a székely zászlót. „Legalább ezer éve azon a földön élnek székely testvéreink, és azon a földön szeretnének boldogulni” – fogalmazott a politikus. Beszámolt arról is, hogy Nyugat-Európában a kisebbségeknek széles körű jogaik vannak, példaként említve a katalánokat, akik szabadon használhatják zászlójukat. Rámutatott: Budapest a viszonosság elvét is kérheti Romániától, hiszen Magyarországon számos jogosítványt kaptak a kisebbségek.
Székelyhon.ro,

2013. február 20.

Felváltva függesztenék ki a megyezászlókat a román parlamenten
Felváltva függesztenék ki a 41 romániai megye zászlóit a bukaresti parlament épületén, Románia és az Európai Unió lobogójának társaságában – közölte kedden az MTI-vel Viorel Hrebenciuc, a házbizottság alelnöke.
Hétfőn a házbizottság úgy döntött: a román képviselőház nem reagál arra, hogy a magyar Országházra kitűzték a székely zászlót, mert az nem a román jelképrendszer része. Ugyanakkor Valeriu Zgonea házelnök azt javasolta, hogy a bukaresti parlament előtt függesszék ki az ország megyéinek jelképeit. Mint mondta, oltyánként büszkeséggel töltené el, ha Dolj megye zászlaját a parlamenten látná. Hozzátette, hogy Hargita és Kovászna megyének – Románia két magyar többségű megyéjének – is van a román állam által jóváhagyott zászlaja, illetve címere.
Viorel Hrebenciuc kedden úgy pontosított, hogy mindegyik megye zászlaja megszabott ideig, például két hétig lenne kifüggesztve, a román és az uniós zászló mellett. Seres Dénes háznagy az MTI-nek elmondta, a házbizottság támogatta a házelnök váratlan javaslatát, de a részletekről nem beszéltek. Az MTI felvetésére hozzátette, nem hiszi, hogy a házbizottság tagjai tisztában voltak azzal, hogy így – Hargita megye jelképeként – a vitatott székely zászló is kikerülhet a román parlamentre.
A világoskék tónusú, hosszanti arany sávot, valamint a holdat és a csillagot ábrázoló székely zászlót 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács fogadta el saját szimbólumaként. A lobogó oly sikeresnek bizonyult, hogy az SZNT 2009-ben tartott székelyföldi önkormányzati nagygyűlésén az egész Székelyföld szimbólumává nyilvánították.
A jelkép 2009-ben a romániai közigazgatás egyik hivatalos jelképévé is vált azáltal, hogy a Hargita megyei közgyűlés határozatba foglalta, hogy a székely zászló a megye jelképe. A történelmi Háromszéket magába foglaló Kovászna megye közgyűlése egy ettől eltérő – a székely heraldikai elemeket szintén tartalmazó – zászlót fogadott el megyezászlóként.
A Maros megyei táblabíróság tavaly szeptemberben jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat egyik 2009-ben hozott határozatát, amellyel a megye jelképévé tették a székely zászlót. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke szerint a bírósági indoklás közzétételéig, illetve amíg meg nem jelenik a végzés a hivatalos közlönyben, Hargita megye törvényes jelképe a székely zászló.
A politikus korábban az MTI-nek elmondta: az európai helyi autonómiák chartája és Románia helyi közigazgatási törvénye is lehetővé teszi, hogy a megyék meghatározzák saját jelképeiket, ezért folytatni akarják a jogi küzdelmet a székely lobogó elismertetéséért.
MTI
Erdély.ma,

2013. február 20.

Tiltakozó aláírásgyűjtés Szász ellen
A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) zárt ajtók mögött tartott pénteki üléséről naponta szivárognak ki információk. Az Országházra ez alkalommal kitűzött székely zászló a magyar-román államközi viszonyt feszítette pattanásig.
Az erdélyi magyar közhangulatot viszont azt háborította fel leginkább, hogy a tavaly ősszel bejelentett Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, Szász Jenő a nemzetstratégia céljai között a szórványban élő magyarok irányított kitelepítésének gondolatát is felvetette. A tiltakozó aláírásgyűjtés kezdeményezőjét, Magyari Nándor szociológust, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárát kérdeztük.
- Mi elleni tiltakozásképpen indította ezt az aláírásgyűjtést? Az intézetet, az elképzelést vagy a személyt kifogásolja?
- A miért mögött kettős indíték van. Egyfelől úgy gondolom, hogy a szakmai tiltakozás a társadalomtudományos kutatásokért vállalt felelősség része kell hogy legyen. Megértem én sok kolléga hallgatását, hiszen a jelenlegi magyar kormányt valamelyest is ismerve a tiltakozás munkahelyek, kutatói állásokat és erőforrások megvonását vonhatja maga után, és ezért nem kockáztatnak. De meggyőződésem, hogy az a gesztus, amivel a miniszterelnök egy szakmán kívüli, kétes hírnevű, lényegében bukott erdélyi politikust, egyfajta - a társadalomkutatási területet felügyelő - komisszárnak nevezett ki, megalázó a szakmára nézve és nemcsak arra. A miniszterelnök egyszemélyes döntése olyan területet juttatott Szász felügyelete alá, amin egyébként érdemes kutatóintézetek, hiteles és a tudós közösség által elismert kutatók dolgoznak évtizedek óta, nemcsak Magyarországon, de határon túl is. Ráadásul nagyon nehéz anyagi körülmények között. Miközben a felsőoktatásból pénzeket vonnak ki, állásokat szüntetnek meg, egy kalandorra és az általa gründölni próbált áltudományos intézetre, kétes kimenetelű projektjei finanszírozására komoly költségvetési pénzeket fordít a kormányzat. A másik, ennél általánosabb vonatkozás, ami ellen a tiltakozás irányul az a mérhetetlen farizeizmus, vérlázító manipuláció, ami a mai magyar kormány "nemzetpolitikáját illeti", és amiről Szász Jenő - zárt ajtók mögött - szólt az KMKF ülésén. És itt nem csak arra a rossz emlékű és tarthatatlan "ötletre" gondolok, hogy "kontrollált területfeladás", vagy szórványkitelepítés (akár Magyarországra, akár a Székelyföldre), hanem arra is hogy például a könnyített honosítást is a "szülőföldön való megmaradás" eszközeként tüntetik fel. Ha a magyar kormányzat eldöntötte, hogy határonkívüli magyarokkal akarja pótolni a népességhiányt azt tegye nyíltan és átlátható módon, s ne áltasson bennünket a "szülőföldön való boldogulás maszlagjával", igaz hogy lehetőségeink korlátosak, de nem vagyunk hülyegyerekek.
- Mit szeretne elérni: Szász leváltását, az intézet felállításának mellőzését, netalán gyakorlat módosítását? -Nem gondolom, hogy tiltakozásunk cselekvésre, az intézmény felállításának meggondolására, vagy Szász Jenő eltávolítására, és főként nem a nemzetpolitika megváltoztatására, fogja ösztönözni a kormányt. Nincsenek illúzióim. Viszont úgy vélem, hogy fontos megmutatnunk, nem manipulálhatnak demagóg szövegekkel, nem vagyunk megvezethetők sem a kormányzat sem bábja által. Eszünknél vagyunk még és pontosan látjuk, hogy ki és milyen módon próbál megvezetni. Legvérmesebb reményem - amennyiben sokan csatlakoznak az állásfoglaláshoz - az, hogy végre elindul határon kívül és határon belül egy nyilvános vita arról, hogy elfogadható-e az a "nemzetpolitika", mely a szórványmagyarság "feladását" , a kisebbségi magyarok tömeges Magyarországra való telepítését, vagy országhatárokon belüli, békés (netán erőszakos) áttelepítését tűzi ki célul. Számomra ez a politikai törekvés elfogadhatatlan és szemmel láthatóan mind a történeti tapasztalatra épülő józan ész, mind a európai szabványok ezzel ellentétes megoldásokat támogatnak. Meggyőződésem, hogy nagyon sokan egyetértenek velem, a felhívás pedig lehetőséget teremthet, hogy egy ilyen meg nem spórolható nyilvános vitába bekapcsolódjanak.
A cáfolat cáfolata
Vasárnap még cáfolta, hétfőn már elismerte a romániai magyar sajtónak Szász Jenő a Nemzetstratégiai Intézet felkért elnöke, hogy a zárt KMKF ülésen "kontrollált visszavonulás" és az "önkéntes területfoglalás" lehetőségéről beszélt a szórványközösségek megmaradásának alternatívájaként. A politikus azután ismerte el mindezt, miután az ülésről tiltakozásképpen kivonuló RMDSZ-es képviselő, Márton Árpád vállalta a sajtónyilvánosságot az ügyben. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor hétfőn még azt mondta, az RMDSZ rosszindulatúan félreértelmezi Szász szavait, de tegnap Tőkés László sajtótitkára révén közölte: még elméleti lehetőségként sem ért egyet azzal, hogy a szórványmagyar közösségek számára a helyben maradás ösztönzése helyett a kitelepítés jelentené az alternatívát.
Pártelnökként jön Budapestre Ponta
Március 9-én, az MSZP meghívására Budapestre látogat Victor Ponta. A román kormányfő, aki egyben a Bukarestben kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a magyar szocialisták évértékelő rendezvényére érkezik. Ezt maga jelentette be egy televíziós műsorban, amelyben a székelyzászló-ügy kapcsán kérdezték. Ez alkalommal Ponta hangsúlyozta, nem akar a politikai nyilatkozatok csapdájába esni, mert azzal csak "Orbán Viktor miniszterelnöknek és Németh Zsolt külügyi államtitkárnak szerezne örömet". Egy nappal korábban viszont kemény politikai nyilatkozatot tett a román miniszterelnök, amikor azt mondta, hogy szerinte semmilyen probléma nincs Románia és Magyarország között, csak a Fidesznek fűződik belpolitikai választási érdeke a székelyzászló-ügyhöz. "A Fideszt lényegében nem érdekli, mi történik Romániában, az sem, hogy mit tesz vagy nem tesz a romániai magyar közösség, őket az érdekli, hogy szavazatokat nyerjenek a magyarországi választásokon - mondta
A budapesti látogatás kapcsán a román politikus úgy fogalmazott: "Március 9-én az MSZP meghívására Budapesten leszek, hogy arról beszéljünk: a magyar, a román, a szlovák és a szerb nép között nincs valódi probléma, annál is inkább, mert mindannyian európai polgárok vagyunk. Csak a szélsőséges és demagóg politika - és nem is a Fidesz a legszélsőségesebb, ott van nekik a Jobbik -, valójában az használja ezeket a hamis provokációkat". Információink szerint Victor Ponta nem miniszterelnökként, hanem pártelnökként érkezik hazánkba, programjában más találkozó nem szerepel. Ponta tavaly májustól Románia miniszterelnöke, a decemberi parlamenti választáson a mögötte álló Szociál-Liberális Unió kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktor miniszterelnökkel még nem találkozott. A magyar kormányfő 2010-es hivatalba lépése óta csupán tusnádi magánprogramja keretében tárgyalt Traian Basescu államfővel, de Ponta elődjeivel - Emil Boc és Mihai Razvan Ungureanu néppárti miniszterelnökökkel - sem találkozott. Kabinetje a közös kormányülések gyakorlatát megszüntette, a román fél és az RMDSZ többszöri szorgalmazása ellenére. Visszavág a román parlament
Noha több párt is kezdeményezte, hogy a román parlament fogadjon el nyilatkozatot a magyar Országházra kitűzött székely zászló miatt, a törvényhozók elvetették az ötletet. A képviselőház házbizottsága egyhangú, elvi döntést hozott arról, hogy a román parlament elé Románia valamennyi megyéjének zászlaját, így a székely lobogót is kitűzzék. A javaslat Valeriu Zgonea házelnöktől származott, aki így kívánt válaszolni Kövér László magyar házelnöknek. Nem egyszerre tűzik ki a lobogókat (Romániában 41 megye van), hanem naponta más megyéé kerül fel a román nemzeti lobogó mellé. Így két székely zászlót is kitűznek, a Hargita és a Kovászna megyéét. A Magyarországon székelyzászlóként használt lobogó Hargita megye hivatalos zászlója.
Gál Mária / Népszava
A tiltakozás támogatói ezt a facebook oldalt hozták létre.
Tiltakozunk Szász Jenő és intézményének eszméi ellen
ÁLLÁSFOGLALÁS A romániai magyar társadalomkutatók és tudósok értetlenséggel és megdöbbenéssel követik az úgynevezett Nemzetstratégiai Kutatóintézet és kinevezett vezetőjének ténykedését, melyről csak nagyon keveset lehet tudni, de ami tudható, az alapvetően sérti a társadalomkutatók deontológiai érzékenységét és végső soron hitelét rontja.
Nem tartjuk szerencsésnek egy új kisebbségi kutatóintézet létrehozását, a meglevő magyarországi és határontúli kutatóintézetek mellett, vagy inkább fölött, különösen nem, amikor kinevezett vezetőjének, mint volt marginális politikusnak semmi köze nincs a társadalomkutatáshoz: politikai komisszár, aki viszont szokatlanul nagy pénzek fölött rendelkezik és zavaros, nem körvonalazott és tudományos értékkel nem bíró projekteket kezdeményez. Következésképpen, Szász Jenő, mint a legfelsőbb magyarországi politikai vezető pártfogoltja, valójában – akarva akaratlanul – kijelentéseivel, felelőtlen ötletelésével kinevezőjét minősíti, illetve neki a szóvivője. Tevékenysége a tudományos közösség szempontjai szerint nem értékelhető, ezért vele semmiféle közösséget nem vállalhatunk. A sajtóban legutóbb megjelent két megnyilvánulása – a Duna-tv interjú, melyben arról mond ítéletet, hogy a határontúli társadalmakban miről nincs tudás, és a kitelepítés egyfajta „gyöngyhalász-elv” szerinti megvalósításának felvázolt terve, melyet a KMKF ülésén, zárt ajtók mögött, ismertetett –, a szélesebb közönség, a határontúli magyar közvélemény felháborodását is kiváltotta. Javasoljuk, éppen ezért a még ki sem alakított intézet felállításának elnapolását, vezetője visszahívását és a rá szánt költségvetési összegek átirányítását a tudományos kutatóintézetek tevékenységének támogatására, nemcsak az anyaországban, hanem a határon túliak számára is. Meggyőződésünk, hogy tudományos kutatások révén megalapozott nemzetstratégia csak az elismert és legitim intézetek és kutatók munkája eredményeként alakítható ki, a politikai komisszárok, csak rontják mindnyájunk esélyeit.
Magyari Nándor László
Kvár, 2013 február 18.
Mária Gál, Ferenc Gróf, Balint-Pataki József és még további 9 személy kedveli ezt.
Népszava,

2013. február 27.

Értesült Mignon a kisebbségi jogsértésekről
Korodi Attilával, az RMDSZ Hargita megyei képviselőjével is tárgyalt Jean-Claude Mignon, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének elnöke Bukarestben az ellenzéki pártok képviselőivel való találkozója során. Korodi Attila a beszélgetés során beszámolt a politikusnak a romániai magyar kisebbséget érintő jogsértésekről.
Jean-Claude Mignon a szenátus és a képviselőház elnökének, Crin Antonescunak, valamint Valeriu Zgoneának meghívására érkezett hivatalos látogatásra Bukarestbe. Az RMDSZ tájékoztatása szerint a találkozót követően Korodi kiemelte: „a közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról hozott döntésektől kezdődően, a közösségi szimbólumaink ellen folytatott jelenlegi politikai harcig mindenről” beszámolt. Felhívta az európai politikus figyelmét arra, hogy a zászlóhasználat miatt csak a két, többségében magyarok lakta megyében alakult ki konfliktus, Románia más megyéiben elfogadottak a helyi szimbólumokból alkotott megyei zászlók. Beszámolt Jean-Claude Mignonnak arról is, hogy bár a legszámottevőbb politikai szereplők azt nyilatkozzák, szeretnék megszüntetni a kisebbségeket érintő politikai feszültséget, ez mégsem történik meg. A képviselő értelmezése szerint a kisebbségi témával a román társadalom más kérdéseiről vonják el a figyelmet.
A Hargita megyei képviselő tájékoztatta továbbá a politikust, hogy az Európa Tanácsnak még mindig vannak olyan, a kisebbségeket érintő ajánlásai, amelyeket Románia nem épített be jogrendjébe. Mint ismeretes, Jean-Claude Mignon hétfőn beszédet mondott a parlamentben, üdvözölve a belpolitikai válság rendezését, amely a Traian Băsescu államfő leváltására tett kísérlet nyomán, tavaly nyáron robbant ki. Úgy vélte, Románia „példaértékűen” megoldotta a kisebbségek kérdését, ugyanakkor aláhúzta, „bizonyos ügyeket még rendeznie kell” ezen a téren.
Jean-Claude Mignon látogatásának tegnapi programpontjai között Traian Băsescu államfővel, Mona Pivniceru igazságügyminiszterrel, valamint Antonescuval, és a civil társadalom képviselőivel való találkozók is szerepeltek.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. március 6.

Martonyi János a nyilatkozatok enyhülésére számít
A magyar–román kapcsolatokat terhelő éles hangvételű nyilatkozatok enyhülésére számít Martonyi János külügyminiszter, aki kedden befejezte kétnapos hivatalos látogatását Romániában. Bukarestből való távozása előtt a külügyminiszter az MTI-nek elmondta: abban állapodtak meg a román féllel, hogy lehetőleg nem a sajtóban üzennek egymásnak, függetlenül attól, hogy bizonyos ügyekben az alapvető elvi álláspontok különböznek – például a székely zászló használata esetében. „Az a fajta retorika, amit itt az utóbbi hetekben hallottunk, reményeim szerint most enyhülni fog, akár meg is szűnik. Ez nagyon fontos dolog, tudniillik ez az itteni magyar közösséget nagyon jelentősen nyugtalanította és nyugtalanítja” – mondta a külügyminiszter. Martonyi János kedden Valeriu Zgoneával, a román képviselőház elnökével, Victor Ponta miniszterelnökkel és Crin Antonescu szenátusi elnökkel találkozott Bukarestben.
Bukarestből való távozása előtt a külügyminiszter az MTI-nek elmondta: abban állapodtak meg a román féllel, hogy lehetőleg nem a sajtóban üzennek egymásnak, függetlenül attól, hogy bizonyos ügyekben az alapvető elvi álláspontok különböznek – például a székely zászló használata esetében.
„Az a fajta retorika, amit itt az utóbbi hetekben hallottunk, reményeim szerint most enyhülni fog, akár meg is szűnik. Ez nagyon fontos dolog, tudniillik ez az itteni magyar közösséget nagyon jelentősen nyugtalanította és nyugtalanítja” – mondta a külügyminiszter.
Martonyi János kedden Valeriu Zgoneával, a román képviselőház elnökével, Victor Ponta miniszterelnökkel és Crin Antonescu szenátusi elnökkel találkozott Bukarestben.
A magyar diplomácia vezetője elmondta, a keddi találkozók közül a román kormányfővel folytatott megbeszélését tartja a legfontosabbnak, amelyen Titus Corlăţean külügyminiszter is jelen volt.
„Azt hiszem, (Victor Ponta – szerk. megj.) maga is látja azt, hogy talán az utóbbi időben nem minden kijelentés hangzott el a legnagyobb megfontoltsággal. Ezt most már mindannyian látjuk, mindannyian tudjuk, csillapítani kell a kedélyeket” – mondta Martonyi János.
Hozzátette: azt kérte tárgyalópartnereitől, próbálják nagyobb megértéssel, és toleranciával kezelni a kisebbségi jelképhasználat ügyét.
Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke azt mondta, megkérte a magyar külügyminisztert, közvetítse egy bukaresti látogatásra való meghívását Kövér László házelnöknek, aki – mint megjegyezte – sokszor jár Erdélyben.
Crin Antonescu, a szenátus elnöke a magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után beszámolt arról, hogy a kisebbségvédelmi szempontból fontos törvényalkotási kérdésekről egyeztettek. A házelnök ezek között a román parlamentben évek óta elfekvő kisebbségvédelmi kerettörvény tervezetét és a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét említette.
Martonyi János kedden találkozott az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel is. Megköszönték a külügyminiszter, a magyar diplomácia és Németh Zsolt külügyi államtitkár, illetve Füzes Oszkár nagykövet kiállását az erdélyi magyar közösség autonómiája mellett, valamint a székely zászló ügyében nyújtott támogatást.
Toró T. Tibor tájékoztatta Martonyi Jánost az EMNP javaslatairól a romániai régiók átrajzolása és az autonómia tekintetében. A magyar külügyminiszter a magyar–magyar párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és örömmel nyugtázta a néppárt vezetőinek erre irányuló erőfeszítéseit.
Titus Corlăţean román és Martonyi János magyar külügyminiszter hétfőn megállapodott abban, hogy Románia és Magyarország egyaránt érdekelt a stratégiai partneri viszony fenntartásában, és ez fontos a két ország és a térség számára is.
A magyar diplomácia vezetőjének Bukarestben tett látogatásának első napján a két külügyminiszter kétoldalú megbeszélést folytatott, majd egy konferencián vettek részt, amelyet a román–magyar stratégiai partnerségről szóló nyilatkozat aláírásának tízéves évfordulója alkalmából szerveztek.
Martonyi János elmondta: Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi, a kisebbségi kérdés nem belügy. Magyarország sosem vitatta el egyetlen országnak a jogát sem, hogy a Magyarországon élő kisebbségek ügyében szót emeljen, és reményét fejezte ki, ezt a jogot a magyar kormánytól sem akarja senki sem elvitatni. Rámutatott: Románia és Magyarország érdekei közösek, és a kelet-közép-európai térségben az államoknak egymással kell összefogniuk. Titus Corlăţean román külügyminiszter beszédében a két ország stratégiai partnerségének fontosságát méltatta. Szerinte Románia és Magyarország tíz év alatt szoros, pragmatikus, párbeszéden és együttműködésen alapuló viszonyt alakított ki egymással. Ennek jelentőségét alátámasztja – folytatta Corlăţean –, hogy Románia elsőként Magyarországgal tartott együttes kormányülést, ami különösen hasznos eszköznek bizonyult. Rámutatott: a gazdasági válság ellenére a két ország kereskedelmi kapcsolatainak értéke 2011-ben 7,3 milliárd euró volt, és jó remény van arra, hogy 2012-ben ez nőtt.
Corlăţean szerint Magyarország számára Románia immár két egymást követő évben is a második legfontosabb kereskedelmi partner. Közölte, hogy Romániában 11 500 vállalat működik magyar tőkével, míg Magyarországon 6 ezer román tőkével rendelkező vállalat fejti ki tevékenységét. A két ország kereskedelmi mérlegének Románia szemszögéből való kiegyensúlyozása érdekében a felek megállapodtak, hogy Budapesten román–magyar kereskedelmi kamara létesül – mondta a román külügyminiszter.
Martonyi János hétfőn este találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is, Magyarország támogatásáról biztosítva a romániai magyarságot. A megbeszélést követően az RMDSZ elnöke elmondta: tájékoztatta a magyar külügyminisztert arról, hogy a következő időszakban milyen kihívásokkal kell szembenéznie a romániai magyarságnak.
A magyar diplomácia vezetője hétfő este megnyitotta Bukarestben a 140 éve Kolozsváron született Bánffy Miklós művész és politikus emlékének szentelt – Budapesten már bemutatott – kiállítást a bukaresti magyar nagykövetség és a Balassi Intézet bukaresti kulturális központja szervezésében.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. március 18.

Szabadon engedték Adrian Năstasét
Véget ért a korrupció miatt még júniusban eredetileg két év letöltendő szabadságvesztésre ítélt exkormányfő, Adrian Năstase börtönbüntetése: a bukaresti törvényszék hétfőn jogerős ítéletben jóváhagyta a 4. kerületi bíróság februári ítéletét, amelyben jó magaviselete és a börtönben folytatott írói tevékenység miatt feltételesen szabadlábra helyezte a politikust. Năstase a szükséges formaságok elintézését követően tapsoló hívei gyűrűjében már este elhagyta a jilavai fegyházat, és hazatért otthonába, előtte azonban egy magánklinikán kivizsgálták.
Az ítéletet követően blogján örvendetesnek nevezte, hogy hazatérhet családjához. „Néhány napig csak arra használom az időt, hogy »belélegezzem« a szabadságot, és további terveimen gondolkodjam” – írta az exminiszterelnök.
A hétfői tárgyalás egyébként kétórás halasztással kezdődött, miután az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) képviselő ügyész jelezte: nem volt ideje áttanulmányozni a volt kormányfő dossziéjához utólag csatolt dokumentumokat. Azon iratról van szó, amely rögzíti, hogy Năstase a legutóbbi tárgyalás óta jó magaviselete miatt további kedvezményt kapott, nevezetesen azt, hogy megnövelték a látogatási órák számát. Amikor egyébként Năstase belépett a tárgyalóterembe, hívei hosszas tapsban törtek ki.
A szünetet követően az ügyész azzal érvelt, hogy az Ilfov megyei Cornetu bíróságán kellett volna tárgyalni az ügyet – ennek a joghatósága alá tartozik a jilavai fegyház -, másrészt pedig úgy vélte, hogy az elítélt nem tett tanúbizonyságot arról, hogy jó útra tért volna. Erre bizonyítékul blogját hozta fel, amelyből kiviláglik, hogy nem tiszteli a törvényt, és nem fogadja el a börtönbüntetésről szóló ítéletet. Az ügyész azt is rendellenességként említette, hogy Năstase ügyiratából kitöröltek bizonyos adatokat. Az exkormányfő viszont rámutatott, hogy bizonyos őrizetesek személyes adatairól van szó. Năstase védőbeszédében egyébként közölte: ő mindig ártatlannak tartotta magát, a DNA érveit pedig a szabadlábra helyezési folyamat ellehetetlenítését célzó időhúzásnak minősítette. Egyúttal arra hivatkozott, hogy Európában általában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik a volt kormányfőket és minisztereket, csupán Ukrajnában és Albániában ítélték letöltendő szabadságvesztésre a volt kormányfőt.
Năstase valószínűleg visszatérhet korábbi pártjába, a Szociáldemokrata Pártba (PSD): Victor Ponta pártelnök-kormányfő arról beszélt, hogy Năstase sokat jelent a párt számára, a legfontosabb, hogy kiszabaduljon, majd ezt követően tárgyal vele a jövőjéről. Ion Iliescu, a párt tiszteletbeli elnöke szerint pedig az exkormámyfőnek a PSD-ben a helye, amint lejár a közügyektől való eltiltásra vonatkozó ítélet hatálya, és hasonlóan nyilatkozott Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke is. Utóbbi emlékeztetett: a párt alapszabálya értelmében Năstase elítélése pillanatában elvesztette párttagságát, jelenleg pedig nem gyakorolhatja állampolgári jogait, ezért a párttörvény előírásai szerint járnak majd el.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti 4. kerületi bíróság még februárban hagyta jóvá Năstase feltételes szabadlábra helyezését, ami ellen az ügyészek akkor fellebbezéssel éltek. A jilavai fegyház illetékes testülete januárban döntött úgy, hogy 45 napot jóváír Năstase börtönbüntetéséből, mivel a börtönben több könyvet és a egy tudományos művet is írt, magatartása pedig példaértékű. Ennek nyomán büntetése egyharmada letöltöttnek tekintendő, ami után kérelmezhette a feltételes szabadlábra helyezést.
Năstasét tavaly június 20-án ítélte jogerősen két év letöltendő szabadságvesztésre a legfelsőbb bíróság egy korrupciós ügy miatt, Năstase azonban aznap este, amikor két rendőr érkezett a lakására, hogy őrizetbe vegye, öngyilkosságot kísérelt meg: megpróbálta főbe lőni magát. Ezt az egyik rendőr megakadályozta, így a golyó csak a nyakát súrolta. A volt kormányfő ellen az volt a vád, hogy 2004-es államfői választási kampánya során törvénytelenül gyűjtött kampánypénzeket. Ez oly módon történt, hogy az építészeti felügyelet által szervezett, A minőség trófeája nevű konferencia résztvevői által befizetett részvételi díj valójában az akkori kormányfő kampánykasszájában landolt.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

2013. június 27.

Lőttek idén a régióknak és az alkotmánymódosításnak
Keresztülhúzta a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) számításait az alkotmánybíróságnak az a szerdai döntése, hogy a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való leszállítása csak egy év múlva alkalmazható: szinte bizonyos, hogy emiatt idén már nem módosítják az alkotmányt, és így nem hozhatók létre a közigazgatási régiók sem.
Igen kicsi ugyanis a valószínűsége annak, hogy a jelenlegi 50 százalékos érvényességi küszöböt sikerül elérni, ha az USL eddigi terveinek megfelelően októberben tartanak referendumot az alkotmánymódosításról. Ez nem sikerült tavaly, az államfő felfüggesztéséről tartott referendumon sem, pedig az akkori népszavazásnak az alkotmánynál jóval nagyobb mozgósító erejű tétje volt. Ezt elismerik az USL vezető politikusai is.
„Az alkotmánymódosítás így már problematikus” – kommentálta szerdán este a taláros döntését a képviselőház szociáldemokrata (PSD) elnöke. Valeriu Zgonea kijelentette, ez a váratlan fejlemény akadálya lehet az idei alkotmánymódosításnak és a régiós átalakításnak. Szerinte az ötven százalékos érvényességi küszöb elérése még akkor is gondot jelent, ha az alkotmányról szóló referendumot kétnaposra szervezik, ahogyan 2003-ban történt.
Az USL liberális társelnöke, Crin Antonescu már kilátásba is helyezte a referendum elhalasztását. Nem zárta ki, hogy az alkotmánymódosításról szóló népszavazást a jövő évi elnökválasztással egy időben tartsák. Hangsúlyozta, hogy az USL a továbbiakban követendő stratégiájáról csupán az alkotmánybíróság döntése indoklásának ismeretében dönt.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője üdvözölte az alkotmánybíróság döntését. „Örülök, hogy a bírák is úgy látták: a játékszabályokat nem lehet menet közben módosítani” – jelentette ki a maszol.ro-nak Máté András. A politikus nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, hogy teljesíthető-e az 50 százalékos részvételi küszöb, ha az USL erőlteti ősszel a referendumot. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ csupán akkor hajlandó mozgósítani választóit a népszavazásra, ha parlament megszavazza azokat a módosító javaslatait, amelyeket a bizottságban nem sikerült elfogadtatni.
Maszol. ro

2013. szeptember 23.

Vasárnap több mint 15 ezren tüntettek Bukarestben Verespatak védelmében
Folytatódtak vasárnap Romániában a verespataki ciántechnológiás bányaberuházást ellenző és támogató tüntetések: a projekt ellen Bukarestben több mint 15 ezren vonultak utcára, Verespatakon viszont több száz helybéli szorgalmazta a kitermelés mielőbbi megkezdését.
A beruházást ellenzők sorozatban a huszonkettedik napja vonul- tak utcára vasárnap. A tüntetők hétvégén vettek részt nagyobb számban a megmozduláson. Szombaton például mintegy 5-6 ezer fiatal vont élőláncot a román parlament köré a beruházás elleni tiltakozásként.
A tüntetések szeptember 1-jén kezdődtek azt követően, hogy a román kormány a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely elősegíti a tervezett ciántechnológiás bányaberuházást.
Vasárnap Bukarestben 15 ezren tiltakoztak a beruházás ellen, de más romániai városokban is szerveztek hasonló megmozdulásokat, így összesen több mint 20 ezren kérték a bányanyitási terv elutasítását.
Verespatakon több száz bányász szorgalmazta a beruházás jóváhagyását, és a kitermelés mielőbbi elkezdését. Az erdélyi településre látogatott vasárnap Valeriu Zgonea, a román képviselőház szociáldemokrata párti elnöke, aki a beruházást ellenzőket felszólította arra, hogy javasoljanak konkrét és életképes alternatívát a verespataki emberek megélhetésére, hiszen az erdélyi településen nagyon magas a munkanélküliség. A helyszínen a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation illetékesei elmondták, hogy a beruházás több mint 2 ezer munkahelyet biztosít a környéken élő embereknek, emellett a beruházó vállalta, hogy kétszeresére növeli a környezet rehabilitálására fordítandó pénzösszeget, amely 56 millió euró lesz, de pénzt fordít a kommunizmus idején végzett kifejtés nyomán keletkezett, és azóta is folyatódó környezetszennyezés felszámolására, akárcsak a térség örökségének megóvására.
A 70 százalékos parlamenti többséggel kormányzó Szociáldemokrata Szövetségben (USL) megoszlanak a beruházással kapcsolatos vélemények: a szociáldemokraták támogatják a bányaprojektet, a liberálisok ellenzik. inforadio.hu
Erdély.ma

2013. november 13.

Gyávák és bátrak
Most, hogy a Hargita megyei prefektus ismét – ezúttal a korábbinál borsosabb – pénzbírsággal sújtotta Csíkmadaras polgármesterét a magyar zászló kitűzése miatt, ideje lenne komolyan elgondolkodni a lehetséges válaszlépéseken.
A napnál világosabb ugyanis, hogy a román hatóságok tűzzel-vassal üldözik a magyar és a székely jelképeket, minden eszközt – állami, rendvédelmi szerveket, igazságszolgáltatást – bevetve annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok ne érezzék otthon magukat szülőföldjükön. És ahogy lenni szokott, ezúttal is a fejétől büdösödik a hal. Victor Ponta áprilisban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán még azzal szédítette a Nyugatot, hogy kormánya kész rendeletben/törvényben szabályozni kisebbségek, helyi közösségek jelképeinek középületekre történő kitűzését. Aztán októberben a miniszterelnök már arról beszélt: ilyen jogszabályt legfeljebb Magyarország kormánya fogadhat el. Sőt Valeriu Zgonea, a képviselőház szociáldemokrata elnöke februárban még azzal „fenyegetőzött”, hogy Románia 41 megyéjének zászlajával együtt a székely lobogót is kitűzhetik a bukaresti parlament épületére. Aztán kiderült, az ígéret egyszerű szurkapiszka volt arra, hogy a magyar Országházra kikerült a kék-arany zászló.
Szóval érdemes lenne megfontolni egy újabb adománygyűjtési akciót a 9000 lejjel megbüntetett madarasi elöljáró javára. Még akkor is, ha egyes erdélyi magyar véleményformálók lefitymálták a kétnyelvű piaci feliratok osztogatásáért megbírságolt marosvásárhelyi Lakó Péterfi Tünde ügyében megnyilvánult hasonló szolidaritást. Természetesen az ilyen akciók csak tüneti kezelést jelentenek a kisebbségi közösség jogainak érvényesítése terén, viszont felmerül a kérdés: mi vezethet megnyugtató megoldáshoz? Elsősorban olyan körülmények között, amikor az erdélyi magyaroktól a törvénybe foglalt jogokat is elvitatják, másfelől pedig azt is megtiltanák nekik, amit a jogszabályok amúgy nem. Ha a jelenlegi román hatalom gyáva ahhoz, hogy nyíltan betiltsa a magyar vagy székely jelképek használatát, legalább a közösségnek és választott képviselőinek illene elég bátornak lenni határozottan követelni annak az állapotnak a meghonosítását, ami más európai országokban természetes.
Rostás Szabolcs |

lapozás: 1-30 | 31-42